Miben más, mint a többi eljárás?
15 évet dolgoztam tanárként és számos konfliktusnak voltam tanúja, részese tanár-diák, diák-diák és tanár-tanár között. Mielőtt megismerkedtem a resztoratív konfliktuskezeléssel, sok esetben éreztem azt, hogy az iskolai konfliktuskezelés néha túl megengedő, de általában inkább tekintélyelvű, győztes-vesztes alapú, és kimerül a büntetés különböző formáiban. Ez a gyakorlat ideig-óráig lecsendesíti, elfojtja az indulatokat, de hosszú távon csak a problémák szőnyeg alá seprésének bizonyul, és a maguk előtt görgetett, rendezetlen konfliktusok megkeserítik az adott közösség életét, megbénítják tagjait, visszavetik a teljesítményüket – összességében feszültséget, frusztrációt okoznak. Így a közösségek nem válhatnak biztonságot nyújtó közeggé, ahol az egyén kiteljesedhet, ahol tévedni, hibázni vagy véteni a közösség és egyén ellen ugyanúgy lehetséges és elfogadott, mint szárnyalni és nagy teljesítményeket produkálni, mert a hiba helyrehozható, a konfliktus feloldható, az egyensúly helyreállítható.
Láttam szélsőségesen agresszív, gyakorlott ’bully-kat’(agresszor, zaklató), de perifériára szorult, meg nem értett különcöket vagy állandó szorongással küszködő, ’áldozat’ típusú gyerekeket feloldódni, biztonságra lelni, és az osztályközösség elfogadott, megértett tagjává válni a resztoratív körkérdések és konfliktuskezelés bevezetése és rendszeres alkalmazása után.
Milyen jó lenne, ha a konstruktív konfliktuskezelés e formája, az én-közlések alkalmazása, az értő figyelem, érzelmeink megfogalmazása és felvállalása, annak keresése, amiben egyetértünk már a családban és iskolás korban modellként szolgálhatna számunkra! Így a felnőttek között is felválthatná a győztes-vesztes konfliktuskezelést a győztes-győztes szemlélet, hiszen a resztoratív gyakorlat középpontjában az az alapelv áll, hogy a konfliktushelyzetek életünk természetes velejárói, amelyek lehetőséget nyújtanak a változásra, a megújulásra. Tulajdonképpen pozitív dolog, ha ügyesen kezeljük.
Hogyan működik?
Tapasztalatok a módszerrel kapcsolatban.
A resztoratív konferencián mindenki, aki érintett egy adott konfliktushelyzetben (a sértő, a sértett, támogatók, érintettek) egyenlő mértékben alakíthatja annak végkimenetelét. Egy független és semleges resztoratív facilitátor vezetésével, kötött rendben megbeszélik, ki hogyan élte meg a történteket, milyen érzelmek munkálnak benne. A jól működő resztoratív körben a sértőben megszületik a belátás, az érzelmek mentén mindenki jobban megérti az indító okokat, és közös érdekké válik a megoldás keresése, így a résztvevők közös, konstruktív együttműködésével kirajzolódik a jóvátétel, ami mindenki számára megelégedéssel jár.
A resztoratív szemléleten alapuló konfliktuskezelési eljárások az egész világon elterjedtek, sikerrel alkalmazzák többek között a kriminalisztika, az oktatás, család- és gyermekvédelem, az üzleti világ területein.
Ajánlom minden gyermek és felnőtt közösség számára a resztoratív konfliktuskezelés megelőző módszereit, illetve már kirobbant konfliktushelyzet esetén resztoratív konferencia előkészítését és lebonyolítását.